33. nap (11.28.), Padrón - Santiago de Compostela 26,55 km
Megcsináltuk
Hola!
Ma fogunk beérni a célba. Így ennek tudatában zajlott a nap. Hazudnék ha azt mondanám, hogy ez nem volt hatással ránk, de igazából jó érzés volt.
Ez az első hely, amit 8 előtt el kell hagynunk. Így úgy döntöttünk, hogy nem kelünk sokkal korábban, hogy reggelizzünk, hanem beállunk a sorba és beülünk valahova.
Negyed 9 körül léptünk ki a szállásról, még tök sötét volt és csípős hideg, meg köd. Így nem is baj, hogy beülünk most valahova. Egy sima kávézóra esett a választásunk, igazából semmi nem volt, de kaptunk egy-egy vajas kenyeret és croissantot.
Jól indult a nap. Mire végeztünk már láttunk, viszont a hideg és a köd maradt. Se baj, nem esik!
És indulunk. Kedvesen kanyarogtunk kifelé a városból, kis sikátorokban. Hangulatos volt ezzel a köddel. Kicsit mentünk fel és le, jobbra és balra. Majd újabb falu szerű és már alig van hátra.
Nagyon jó kedvünk volt. Egésznap mosolyogtak. Hú valamit ma is elérünk.
Már alig van 20 km, a jel visszavisz a főút mellé. De városban vagyunk. Nem gáz. Egy templom után pedig a jel elvisz minket a kertvárosba, majd az erdős részbe. Kis kutyázgatás után emelkedünk, majd ereszkedünk.
Jött egy önkiszolgáló pecsételő hely, ahol kólaautomata van, de kávé lehetőség nincs.
Kis városban kóválygás, majd egy nagyobb erdei rész jön. Gyönyörű. Minden úgy jó, ahogy van.
Délelőtt elérjük a szülinapi kilométerköveket. Majd délre újból egy településen vagyunk, és egy pékség is van. Kapunk egy érdekes üzenetet és elkérjük Santiago előtt az utolsó pecsétet. Köszönjük, viszlát.
Kertvárosi részén folytatjuk. Megbeszéltünk ezt azt és haladunk tovább. Mindjárt beérünk. Egy elővárosban vagyunk, ahol hirtelen leszakad az ég. Beállunk egy iskola előterébe, ez okos volt, nem áztunk el nagyon. És kb 10-15 perc után el is állt.
Folytattuk az érzelmes utunk utolsó szakaszát.
Jön a visszaszámlálás. Már látjuk a katedrális tornyait. Előtte még felkapaszkodunk és leereszkedünk. És már a nagy városban vagyunk. Helló Santiago de Compostela. 3, 2, 1 km és ott vagyunk.
Újra süt a nap is. Elképesztő felszabadultság és jó kedv van rajtunk. És végül tényleg nagyon érzelmesen beérünk a katedrális elé. Megcsináltuk. Csók, pacsi, ölelés. Ügyesek voltunk. Megcsináltuk.
Próbáltunk bemenni a katedrálisba, de nem engedtek be minket, mert nagy táskával tilos. Kicsit kiábránditó... ez is egy újabb katedrális, ahol a zarándok csak nyűg... mindegy, visszajövünk.
Először elmegyünk az zarándok irodába, ahol elkérjük a diplománkat. Amit online kell kitölteni. Sebaj. Bent már kedvesek voltak. A bácsi elmondta, hogy az esti misén elmondják, hogy két magyar beérkezett Lisszabonból indulva. Majd azt is elárulta, hogy holnap reggel a 9-es misén lesz a sekrestyés ceremónia.
Így eldöntjük, hogy mindkettőre elmegyünk.
Gyorsan kerestünk még egy szállást. Elmentünk boltba, a misére, majd egy ünnepi vacsorára.
De még nincs vége, holnap folytatjuk, megyünk az óceánhoz, a világvégére.