Könnyed reggeli ébredés, a kilátás ma is csodálatos. Namaste Lamjung és Annapurna II, a távolban meg Manaslu! Szép az aranysárga hósipkátok.

A Rupesh-sel megbeszéltek szerint 7-kor reggeli, majd már 8 előtt indulás. Ügyesek voltunk, így hogy volt más is, összekaptuk magunkat, hogy ne kelljen ránk várnia.

Jól haladtunk, jó kis tempóban. Az út is szép volt még hát zajlott az ismerkedés. Másfél óra alatt elértük a hatodik kilométerünket is, pedig továbbra is felfelé haladtunk. 

Ekkor értünk be Bhratang-ba, ahol egy nagy almafarm és feldolgozó volt. Itt tartottunk egy nagyobb szünetet és ittunk egy-egy friss almalevet. Nagyon finom volt tényleg. Viszont az van, hogy elképesztő forgalom volt, mármint túrázókkal. Chame-ból indulnak nagyon sokan, mert innen még nem olyan vészes az akklimatizáció.

A gyümölcsös után egy a sziklából kivésett útszakasz jött. Alattunk a Marsyangdi, mellette meg a havas hegyek. Messziről veszélyesebbnek tűnt, mint amilyen valójában volt.

Aztán fel és fel, és beértünk Dhukur Pokhariba. Itt egy keksz ebéd, teával. A mai nap ekkor találkoztunk először a latinokkal. És ezután az ebéd szünet után jeleztük a Rupeshnek, hogy mi nem szeretnénk ha kinyalná a seggünk. Tudunk rendelni magunknak, meg meg tudjuk tölteni a kulcsokat. Köszönjük, de nekünk ez sok. (Lelövöm a poént, nem értette, ahhoz van szokva, hogy a fehér emberek nem tudnak megoldani semmit.) Mi azt szeretnénk, ha baráti viszony alakulna ki és csak segítene ha nehézségekbe ütközünk, illetve mesélne a helyekről, ahol járunk.

A falu után letértünk a dzsipútról és egy kis fenyvesben folytatódott az ösvényünk. Amúgy egyre ritkábbak lettek az erdők. Már 3000 méter felett vagyunk.

Végül beértünk a 3300m magas Upper Pisangba, ahol egy olyan helyet találtunk, amire fel volt festve egy El Camino-s sárga nyíl. Ez volt a jelünk, hogy ma itt aludjunk. Közben a spanyolok is beértek és tetszett nekik is a nyíl. Így volt is miről nosztalgiázni, tavaly ilyenkor pont az El Caminon gyalogoltunk, Portugáliából Spanyolországba. 

Mivel elég korán beértünk még körbe jártuk a falut, ami nagyon megérte. Nagyon szép temploma és imamalma van. A kilátás is gyönyörű volt. Velünk szemben volt az Annapurna II, alattunk meg a völgyben Lower Pisang, a testvér település.  És elég nagy helyi életet is láttunk feljebb. A település elején a teaházak voltak és minden a turistákról szólt, az nem volt az igazi.

Visszatérve a szállásra én letusoltam hideg vízzel, de nem esett olyan jól. Hideg volt már na, mire a nap eltűnt a hegyek mögött. De legalább elképesztően szép.

A szállás pöpec volt itt is. Még plusz takarót is kaptunk, de a kaja nem volt az igazi.

Mármint a Laura rendelt egy paradicsomszószomós, sajtos tésztát és kapott is egy sima ketchupos tésztát.

Szállás: 9

Kaja: 6