Annapurna Körtúra 5. nap (11.21.): Ismerkedés a hegyi betegséggel és a jakokkal
Upper Pisang 3300m - Bhraka 3360m / 20,7km + 1560m
Halihó!
Múúúúúúú, bööööööö... ezeket hallgattuk felváltva az éjjel. Ugyanis bőgött a tehén. Talán, mert nem volt kalap a fején. Szóval nem aludtunk jól. De nem csak mi, hanem a többiek se. Ez egy kollektív nem alvás volt, hála ezeknek a szent állatoknak.
Sajnos a Laura betaknyosodott, ami itt a hegyekben nem jó jel.
De azért csak elindítottuk a reggelt. 8-kor már indultunk is.
Szép erdei útban kezdtünk, de nem sokáig tartott, hirtelen elénk tornyosult egy híd után a hegy. És a Ghyaru-ba felvezető út.
Megjöttünk. Eddig sem volt piskóta de ez most húzósnak is tűnik, ráadásul felmegyünk 3700 méterig, 3300-ról.
Nehéz volt, kb 1,5 km-t 2 óra alatt tettünk meg.
Sajnos a takony mellé megjöttek a Laurának a magashegyi betegség tünetei is. Nagyon gyenge, tompa volt. Hősiesen tűrte, de rosszul nézett ki.
Nagy pihenőt tartottunk fent a faluban. Próbáltunk erőt gyűjteni. Innen még egy kicsi volt felfelé 3800 méterig, onnantól kb csak lefelé megyünk Bhraka-ig. A táj amúgy csodás volt, azonn csak álmulkodni tudtunk milyen szép helyen vagyunk. Kárpótolt.
Szerencsére a Laura erőre kapott, és 3800-ig könnyedén felmentünk, majd indulhattunk lefelé. A tetején egy markoló alakította az utat. Beértük a spanyolkákat is, ahol meg a Tataina nézett ki rosszul.
Végre láttunk ma már jakokat. Szép nagy állatok. A túloldalt az Annapurna II-n láttunk egy enyhe lavinát is. Plusz keresztezzük egymás útjait egy bicikliversennyel, akik ugyanezt csinálják mint mi csak mountain bike-kokkal és ugye sokkal gyorsabban.
Ngawal-ban végre étvágyat kap a Laura, úgyhogy tartunk egy fokhagymakrémleves szünetet. (Elvileg a gyömbér, meg a fokhagyma jó a magashegyi betegség ellen.)
Innen öten indulunk el az ibériaiakkal, fel is kapaszkodunk egy kis dombra, ahol egy kolostor fogad.
Majd hirtelen lefelé vezet az út egy fenyvesen át. Talán eddig ma ez a legszebb táj.
A spanyolok viszont nagyon lemaradtak.
Így, hogy erre jöttünk kicsit hosszabb lett ez a mai nap, mint terveztük. Már a nap is eltűnt a baloldalunkon húzódó hegylánc mögött, és hűvös is lett az idő.
Igazából a Rupesh is elfáradt mert egy faluval előbb akart megállni, de mondtuk, hogy nem, még a következőig menjünk el, mert akkor könnyebb lesz a másnap.
Így is tettünk és értünk be Bhraka-ba, végül a spanyolokkal együtt.
A Laurka egy hős volt. Kibírta ezt a nehéz napot.
A szobánk gyenge minőségű, de ez van csak a kaja áráért.
Az étkezőben jó meleg van, és ott van mindenki, akikkel napközben találkoztunk. Az amerikai-kanadai pár, olaszok, belgák, ausztrálok.
Lazulás, melegedés és pihi, szokásos esti program lenne. De most van egy kis aggodalom, hogy hogyan tovább.
Holnapra akklimatizációs túra van tervben, nagy táskák nélkül, de 4600 méterig. Aztán egy nap pihi. Ha jó lesz az ébredés: megpróbáljuk, ha nem elgondolkozunk a vissza úton.
Kaja: 8
Szállás: 8.
