Jól megérdemeltem sokáig alszunk, csak 9-kor megyünk le reggelizni. Utána ketté válunk egy kicsit. Kemény napokon vagyunk túl és még keményebbek elé nézünk. Itt még nincs olyan hideg, mínuszok is csak éjszaka vannak, de lassan feljebb megyünk ahol állandó mínuszokra kell számítani. 

Laura úgy dönt, hogy visszahúzódik a szobánkba és csak pihizik, olvas, fekszik. Megérdemli, nagyon is.

Én nem tudtam a seggemen maradni, elmentem felfedezni, a kis városkát, illetve felmentem a szomszédos dombra. Szerencsés voltam, mert a falut elhagyó híd után egy sas társaságában másztam felfelé. Jobbra meg megjelent a Gangapurna-Tal gleccser tó. Gyönyörű türkizkék vize csak úgy csillogott a napsütéses időben. Mondjuk a szél elég rendesen fúj ma. De sebaj, inkább ma fújjon, mikor pihenő napunk van. 

Kis erdei séta és néhány ember után végül felértem a Chongkor kilátóponthoz, ahonnan gyönyörűen ráláttam a Manang völgyre és a városra. 

Szép volt és nyugodt. Miután teljesen egyedül maradtam meg is próbáltam meditálni. Nagyon kellemes volt. 

Ezután még meglestem közelebbről a gleccser tavat. 

Majd egy gyors beszerző túra után a városban, mentem vissza pihizni én is. 

Tényleg csak lazultunk, játszottunk, olvastunk, írtunk, vacsoráztunk, melegedtünk, hisz ez a nap a feltöltődésről szólt.

Szállás: 9

Kaja: 8