Hát nekünk a reggel kicsit izgi lett. A tervezett 9 helyett csak fél 10-kor tudtunk elindulni. Lustálkodtunk is, meg eltűntek a Camino útleveleink... volt ám kis ijedtség, már szétszedtük a táskákat, kerestük a portán, de sehol sem volt... aztán csak benéztünk az ágy alá is. Na ott meg lett.

A szállás amúgy semmi extra nem volt. Két béna ágy egy szobában, közös fürdő másik 4 szobával. Sima kolesz/munkásszálló.

Találka a belga Jimmel. Ez azért érdekes, mert ő az első, aki ugyanúgy Lisszabonból indult és ezen a Caminon megy végig. Jófejnek tűnik. Később tali.

Kis eltévedés a jelek miatt. De megoldjuk. 

Jellegtelen ipari rész hosszasan és hosszasan. Majd az út, mármint autóút szélén baktatás. Jimmel oda vissza hely csere. De ő igazából gyorsabb. Tényleg az út szélén kell menni.

Szószerint... na eddig ez a legkellemetlenebb része...

És végre le a Tejo partjára. Majd egy kis pihenő egy lebujban, 7,5km után. Kávé kóla. Itt mi vagyunk a csodabogarak.

Bicikli út és falfestmények.

Villa Franca de Xiranál az első pecsét mára, egy zárva lévő kávézóban a vasmacskánál.

Majd pálma ligetes, aztán sima aszfaltra, majd kavicsos útra Fél 2kor 10 perc pihi a semmiben. Narancs.

Majd egy kis aszfalt nagyon hosszú ipari részén, megy a sínek mellett.

3-ra és a 19. Kmre Carregadoba értünk. Itt most van egy kis holt pont. Ezért a restibe nyomtunk egy kólát meg egy rántott virslit. Sőt a cipő is lekerült a lábról.

Aztán frissült erővel mentünk és mentünk, majd újból a sínek mellé kerültünk és mentünk és mentünk. Balra sínek és ipari telepek, jobbra végre egy kis természet. Ami üde színfolt volt ezután az ipari zónákkal zsúfolt nap után. 

Végül a holtpontok holtpontja után beértünk Azambuja városába, ahol meg nagy élet volt, pedig már 6 után voltunk.

Az alburgeben már vártak ránk, hiszen a belga Jim is itt van és jelezte, hogy érkezik egy magyar páros.

Az ügyintéző nagyon kedves volt. Beszélgetünk egy jót, majd körbe vezetett és végül választottunk 2 emeletes ágyat, amit össze is tolhattunk. A 12 (6 emeletes ágy) személyes szobában, csak 4ünknek kellett hely, a már említett Jimen kívül ott volt a 19 éves német Philip. Gyors napi beszámoló és mi el is indultunk a boltba. Jim is velünk tartott, kicsit megismerkedtünk jobban. 

Bevásárlás után, Gyors tusi, majd közös vacsora a fiúkkal. További ismerkedés után pedig mindenki aludni tért. Úgyhogy meg volt az első zarándokszállásos élményünk. 

Na ilyen az amikor fáradtan írunk és csak a jegyzeteinket másoljuk le. Ígérjük jobb lesz. De úgyis a képek miatt vagyunk itt. :D 

Következő bejegyzés                        Előző bejegyzés